Fotózás (nem csak) az éjszakában

2012-01-27T11:39:00.000+01:00

Bea és Sanyi esküvője

2011-08-20T08:26:00.008+02:00

Bob Sinclar

2011-06-15T08:14:00.000+02:00

Wakeboard

2011-06-10T08:22:00.000+02:00

Tengerpart

2011-06-03T08:17:00.003+02:00

Kattints a képre a nagyobb méretért!

Debreceni Egyetem

2011-05-26T13:07:00.001+02:00

Ostorok

2011-05-19T07:55:00.001+02:00

Hortobágy

2011-04-17T09:41:00.000+02:00

Pannika

2011-04-09T08:48:00.000+02:00

Bankár

2011-03-28T15:32:00.000+02:00

Parlament

2011-03-28T15:11:00.000+02:00

Budapest - színes

2011-03-27T09:54:00.012+02:00

Budapest - arcok - pillanatképek

2011-03-26T23:14:00.006+01:00

Budapest b&w

2011-03-26T22:52:00.007+01:00

Mozgás Judittal

2011-02-18T10:02:00.011+01:00

R.I.P. Hotel Délibáb

2011-02-15T13:20:00.002+01:00

IV. Bodor Béla Gasztronómiai Emlékverseny - Hajdúszoboszló

2011-01-31T16:23:00.007+01:00

X-Faktor @ Debrecen - beállás és koncert

2011-01-17T10:14:00.010+01:00

X-Faktor @ Debrecen - backstage

2011-01-16T12:58:00.007+01:00

Fekete bárány :)

2011-01-10T09:42:00.000+01:00

Torta

2010-12-05T13:18:00.001+01:00

Én remekeltem. :)

Gólyák

2010-12-03T12:26:00.000+01:00

Tilalom

2010-11-26T11:45:00.001+01:00

Parkban

2010-11-26T11:25:00.001+01:00

Kapcsolat

2010-10-29T15:43:00.000+02:00

A csikós és a vitéz

2010-10-25T18:10:00.000+02:00

Brüsszel

2010-10-20T10:29:00.008+02:00

Gellért hegy - Budapest

2010-10-20T09:38:00.007+02:00

Hotel Gellért - Budapest II.

2010-10-19T14:49:00.007+02:00

Hotel Gellért - Budapest I.

2010-10-18T17:04:00.004+02:00

Gyerekfotók - Máté

2010-10-06T09:09:00.012+02:00

Örömnap 2010. 09. 16.

2010-09-28T13:17:00.012+02:00

LEGO képregény

2010-05-21T09:19:00.004+02:00

A nagyobb méretért katt a képre!

Shark attack

2010-05-19T15:55:00.001+02:00

Randi

2010-05-17T15:15:00.002+02:00

A nyúl lefárasztotta a krokodilt. :D

2010-05-15T09:54:00.001+02:00

Játszottam

2010-05-14T09:22:00.005+02:00

Harangház - Hajdúszoboszló

2010-05-09T14:42:00.005+02:00

2010-05-08T20:26:00.000+02:00

Kinder meglepetés

2010-05-05T14:46:00.000+02:00

Ha már unalmasak a tornacipők...

2010-04-30T16:12:00.002+02:00

Punk

2010-04-30T11:45:00.000+02:00

Converse II.

2010-04-30T11:41:00.000+02:00

Converse I.

2010-04-28T12:31:00.001+02:00

Anita

2010-04-21T15:12:00.006+02:00

Szivárvány

2010-04-16T08:57:00.000+02:00

:D

2010-04-16T08:12:00.004+02:00

Szörf

2010-04-12T10:21:00.006+02:00

Tesómnak nagyon megy (ő látható a képeken). Bár a munkaköréből adódóan elég gáz lenne, ha bénázna… Én is kipróbáltam, de negyed óra alatt kb. ötször estem, amit a könyököm alatt lévő tenyérnyi színváltós folt is bizonyít. Nem olyan egyszerű megállni a deszkán, mint ahogy azt gondolná az ember.

2010-04-11T20:34:00.012+02:00

Hajdúszoboszló - Hajdúnánás (1-1) Gyakorlásnak jó volt! :)

Köszönjük Fibernet!

2010-03-03T11:30:00.002+01:00

Nem tudom, hogy mennyibe kerül egy ilyen csekk előállítási költsége, de kíváncsi lennék rá. Az biztos, hogy csak maga a postaköltség többszöröse a csekken szereplő összegnek, ami egyébként csak a felfele kerekítés miatt 5 Ft, mert eredetileg 3 Ft-os jelentős hátralékunk van a Fibernet fele.

Klikk a képre, hogy nagyobb méretben lásd!

Mariann

2010-03-02T10:17:00.007+01:00

Tegnap délután sok programom volt, de elég jól sikerült gazdálkodni az időmmel, így minden belefért úgy, ahogy megterveztem. Negyed óra jutott Mariann fotózására. Hatékony 15 perc volt, azt hiszem. :-)

2010-02-07T11:41:00.002+01:00

Sűrűn előfordul, hogy kérdezősködnek valamilyen rendezvényen, ahol dolgozok, hogy kinek fotózok, hogy lehet oda bekerülni, hol lehet egyáltalán fotózást tanulni, és hogy a kezemben lévő gép a sajátom-e. Pontosan így történt ez tegnap egy egyetemi bálon. A leányzó lehidalt, amikor mondtam, hogy ez a saját gépem. A következő kérdése az volt, hogy mennyibe kerül. Gyorsan összeadtam a vásárlási értékeket és mondtam, hogy 300000 Ft. – „Mennyiiii??? Ez a vacak kis gép? Már bocs…” – Ez ennyi. :D Update: Nem az árral akartam rajolni, mert igazából ettől sokkal komolyabb és drágább cuccok is vannak, itt inkább a "vacak" jelzőt tartottam viccesnek... :)

2010-01-26T20:40:00.000+01:00

Kiállítások, arcok

2010-01-22T20:26:00.006+01:00

Ma van a Magyar Kultúra Napja. Ennek kapcsán két kiállítás megnyitóján is voltam fotózni.

2010-01-21T13:33:00.007+01:00

Decemberben nem voltam valami aktív bejegyzések szempontjából. Ez nagy részben annak köszönhető, hogy nem voltak bulik, és igazából mást sem nagyon fotóztam (egy céges bulit leszámítva). Vannak félbehagyott bejegyzések, amiket szerintem már nem fogok befejezni, de úgy gondoltam, hogy valamivel mégis fel kellene éleszteni haldoklóban lévő blogomat, így előszedtem néhány régi fotómat, amiket itt még nem láttatok.

Boldog Karácsonyt!

2009-12-24T19:24:00.008+01:00

2009-12-06T18:46:00.001+01:00

Tudom, hogy inkább valami képet kellene már prezentálnom, mert elvégre is ez egy fotóblog, de most csak ennyit tudok hozzátenni (nagyon nagy zene):

"A partyfotós is ember"

2009-12-04T08:18:00.006+01:00

E-mailben kaptam egy linket, de be is másolom néhány nekem tetsző gondolatát ide. "A partyfotós is ember?

A fenti kérdésre a válasz mindenképpen igen kell, hogy legyen annak ellenére, hogy partyfotós és partyfotós között is szakadéknyi különbségek lehetnek. Ezen különbségek általában alapvetően a fényképek készítéséhez felhasznált eszközökből adódnak, de ez önmagában nem jelenti, hogy aki drága tükörreflexes fényképezőgéppel, fényerős, prémiumkategóriás objektívvel és felső kategóriás vakuval érkezik, az megfelelő technikai felkészültség nélkül jó fotókat készíthet.

Tévhit, hogy a partyfotózás nem igényel különösebb háttértudást. Ha valaki nem csak kattintgatni akar, hanem valóban dokumentálni szeretné az eseményeket, és emellett technikailag is helyes fotókat szeretne később publikálni az eseményről készített galériájában, annak komoly kitartásra, rengeteg tapasztalatra és a felszerelésének alapos, átfogó ismeretére lesz szüksége. A szórakozóhelyek nagy többsége hangos és sötét, talán ezért is látogatják őket időről időre a fiatalok. A fotósoknak szélsőséges fényviszonyok között, veszélyes hangerőben, levegő helyett dohányfüstöt belélegezve kell dolgozniuk, kiküszöbölve - vagy éppen a fotózás szolgálatába állítva - az olyan berendezéseket, mint például a stroboszkóp, a lézerek, vagy egyéb fényforrások; ám ha ez még nem lenne elég, a fényviszonyok folyamatosan változnak, a másodperc törtrésze alatt lesz sötét a terem ugyanazon szegletében, ahol előtte még kikapcsolt vakuval, valamelyik lámpa fényét használva szerettünk volna fotót készíteni." "Sajnos, hazánkban a bulifotósok nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, megbecsülésük alulról súrolja a nullát. Ennek több oka is van, persze ezen okok nagy része nyilván a fotósok között keresendő. ...

Sokan nem is gondolják, de egy ilyen munkához nagyon fontos, hogy a fotós jó kommunikációs készséggel rendelkezzen. Elengedhetetlen, hogy aki ilyen területen dolgozik, az képes legyen kezelni a különböző konfliktushelyzeteket, és minden esetben képes legyen megfelelőképpen lereagálni egy esetleges problémát - legyen az bármilyen természetű. A hangos zene általában lehetetlenné teszi a beszéddel való kommunikációt, a stroboszkóp és egyéb fények villogása pedig a kézjelekkel történő kommunikációt is megnehezíti.

Mindig résen kell lennünk, hiszen általában minden buliban akad egy-egy vendég, akiből az alkohol nem a legbarátságosabb vonásokat hozza elő, ilyenkor is nyugodtnak kell maradnunk, vagy legalábbis ezt a látszatot kell keltenünk és előzékenyen igazat adnunk az illetőnek, ugyanis ha a méregdrága felszerelésünknek baja esik, az nem csak a kötekedő vendégnek lesz kellemetlen, hanem bizony nekünk is." - Szerintem nem egy-egy vendég, hanem nagyon sok... azt sem gondolom, hogy minden esetben előzékenyen igazat kell adnunk, bár vitatkozni sem szabad leállni, inkább hívni kell a biztonsági őröket, akik megoldják a problémát. :-)

"Befejezésképpen pedig mindenképpen érdemes végiggondolni, hogy a fent leírtak fényében, hogyan tekintünk egy szórakozóhelyen fotósként tevékenykedő illetőre, segítjük-e a munkáját annyival, hogy nem állunk elé, igyekszünk nem leborítani sörrel és kedvesen szólunk hozzá, ha valamit szeretnénk tőle. Ha úgy döntünk, megpróbálunk ennyivel is javítani az itthon kialakult helyzeten, azt a fotósok is értékelni fogják."

Forrás: fototrend.hu

Egy zöld szoknya élete

2009-11-28T23:49:00.000+01:00

Nem vagyok veszekedős, kötekedős típus, de vannak helyzetek, amikor elszakad a cérna…

Történt ugyanis, hogy péntek este elindultunk Tesómmal szórakozni. A héten vettem egy új szoknyát, azt volt rajtam. Mivel kb. harmincan voltunk összesen, így bőven akadt ülőhely. Ücsörögtünk a bárszéken, egyszer felálltam és éreztem, hogy valami hozzátapadt a szoknyámhoz. Megvizsgáltam a széket és látszott a színtelen, ragadós folton ott virít a szoknyám zöld színe. Beszaladtam a mosdóba és megláttam, hogy a szoknyám hátul tiszta folt, helyenként pedig kiszedte az a ragadós valami az anyagot, magyarul dobhatom ki, mert nem lehet felvenni többet. Új szoknya – szép szoknya – 1 óra használat – kuka. Remek.

Nem egy több tízezer forintos ruhadarabról van szó, csak egy 2500 Ft-os H&M szoknyáról, de nekem az is pénz, és nem azért vettem meg, hogy egy alkalommal vegyem fel.

Mondtam az egyik ismerős pultosnak, hogy mi a szituáció, erre ő jött és kisebb dörzsölés árán letörölte a székről az ismeretlen eredetű ragacsot. Ezzel aztán nagyon ki lettem segítve… Azt mondta, hogy biztos ki lehet belőle mosni. Ez olyan, hogy a lyukat sem foldozza be a mosógép…

Megkerestem az egyik tulajdonost, és megkérdeztem, hogy mit tudunk tenni, mert nem ártana valamiféle kárpótlás – mondjuk, hogy kifizessék a szoknya árát. Azt mondta, hogy kitalálunk valamit. Hívta a társát, egy 50 fölötti fickót, aki – miután előadtam neki a történetet - a szemembe röhögött és majdnem elküldött melegebb éghajlatra. Mit képzelek én, hogy ki akarom fizettetni a tönkrement ruhámat? …és egyáltalán hol élek én, hogy ilyen képtelen dolog merül fel az agyamban? Mert nekik sem fizet senki, amiért „mi megrongáljuk a berendezéseket”. Mondtam, hogy azért ne általánosítsunk, mert nem kellene mindenkit vandálnak nézni, aki bejön a szórakozóhelyükre.

Nem igazán veszem jó néven, ha úgy beszélnek velem, mint egy hülye, hisztis, világtalan picsával, szóval már csak ezért sem hagyom annyiban a dolgot.

Még talán az is jobb lett volna, ha azt mondja – normális hangnemben -, hogy sajnálják a dolgot, blabla… de nem fizetik ki. Ehelyett azt mondta a fickó, hogy legalább tanultam belőle és legközelebb megnézem, hogy mibe ülök bele. „- Legközelebb nem jövök ide!” „- Jó, hát akkor ne gyere! Kit érdekel!?”

A ruhatárból kértem ki a kabátokat, amikor odajött az egyik pultos csaj, és még ő kért elnézést a történetkért.

Azért tartottam jogosnak a követelésemet, mert tulajdonképpen az ő hibájukból vált hordhatatlanná a szoknya. Amikor egy szórakozóhely kong az ürességtől – mert még korán van -, akkor vélhetően nem aznap este került arra a bárszékre az a ragadós valami… Ha leöntenek, kiégetnek, lehánynak, akkor nincs egy szavam sem – legalábbis az ő irányukban -, mivel arról nyilván nem az üzemeltetők tehetnek, de így nem gondoltam, hogy annyiban kellene hagynom a dolgot. A fiatalabbik tulaj elvileg fog intézkedni az ügyben, várom a hívását.

Pont azt beszéltük Tesómmal az eset előtt, hogy nem kell ide minden hétvégén jönni, mert azért annyira nem jó, így meg pláne. A Sonic Dance Hall egy időre kilőve, az biztos…

Egyébként ma Anyáéktól kaptam egy másik ugyanolyat, szóval megint van egy szép új zöld miniszoknyám.

Egyetemi gólyabálok

2009-11-22T20:46:00.001+01:00

A tegnapi nappal véget ért a gólyabálszezon a Debreceni Egyetemen. Idén öt gólyabál volt összesen, mindegyiken dolgoztam. Kezdődött az közgáz bállal, ezt követte az orvosoké, majd az agrárosoké, jogászoké és utoljára a legnagyobb maradt, a TEK bál.

A főépület dekorációja évről-évre egyre szebb, elképesztő, hogy milyen hangulatot tudnak varázsolni a fényekkel és a szövetekkel.

A nyitótáncok közül a tegnapi angol- és bécsi keringőt tudnám kiemelni. Nagyon szép zenékre táncoltak a gólyák, egészen hidegrázós volt.

Amikor minden szép és mindenki elegáns, akkor azt lehetne gondolni, hogy az emberek is úgy viselkednek, ahogy az a miliőhöz és az öltözetükhöz illene, vagyis normálisak, illedelmesek, kedvesek. Sajnos sokszor úgy éreztük magunkat, mint egy szerdai buliban, csak jelen esetben öltönyös vagy estélyi ruhás fotóalanyaink voltak. Azt figyeltem meg, hogy akik párban voltak, azokkal nem volt ilyen jellegű probléma. Aki elhívja a barátját vagy barátnőjét egy bálba, az azért csak viselkedik.

Munka közben eszembe jutott, hogy bizony most lett egy éves a fényképezőgépem. Tavaly valamelyik gólyabálban lőttem vele az első képeimet. Eddig nem érte semmi baj, nem borították le semmivel… a tegnapi napig. Volt ugyanis egy csúnya találkozása egy teljes pohár whisky colával. Szegénykémnek minden létező nyílásába belefolyt az a cukros lötty, szerencsére a lelkét nem érte. A sírás kerülgetett, de vigasztaltak a fotós kollegák, hogy nem lesz baja. Itthon hajnal fél 4-kor még takarítgattam, és beáztattam a nyakpántját, mert az is teljesen elázott. Nem csak a gépem, hanem a cipőm, a harisnyám, a ruhám és a karom is kapott a pohár tartalmából, bár ezek nem nagyon tudtak akkor érdekelni. Ja és szakértők megállapították illat (nekem szag) alapján, hogy Johnny Walker volt… nagyon jó.

Örömzene

2009-11-20T21:32:00.000+01:00

2009-11-17T09:25:00.000+01:00

Idő szempontjából nem vagyok egy izgulós típus, mindig az utolsó vagy az utolsó utáni időpontban indulok el valahova. Amikor főiskolás voltam, akkor sokszor én szálltam fel utoljára a buszra, legrosszabb esetben pedig az orrom előtt ment el. Ma útra készen jövök ki a szobámból, amikor Tesóm megállapítja, hogy „hú milyen hamar elkészültél”. Ránézek az órámra… 8:45 van, nekem pedig 9:45-kor van találkozóm… jó irányban változok azt hiszem. :D

A legszebb utca Szoboszlón

2009-11-13T12:59:00.001+01:00

Szerda

2009-11-13T10:45:00.004+01:00

Ebben a félévben még nem írtam Campus partys beszámolót (legalábbis azt hiszem), mert újdonságot nem nagyon tudtam volna megfogalmazni.

Tegnap éjszaka azt hiszem, hogy partyfotós pályafutásom csúcspontjához érkeztem, mivel Hamvai PG-t fotózhattam életemben először. Remélem itt érzi mindenki az iróniát… Engem az az ember a megjelenésével és a stílusával irritál. Látszott, hogy nem zenélt még a Lovardában, mert amelyik fellépő járt már itt, az tudja, hogy nem kell túl vastagon felölözni, mert megfő a színpadon. Általában 10 perc után lekerülnek a kabátok, zakók. Hamvai nyakában viszont egész éjszaka ott volt egy vastag LV kendő, de nem baj, első a márka és a divat. :-)

Zenei szempontból nem volt kiemelkedő a buli, bár egy szám volt, ami értékeltem, ez pedig Da Hool – Meet her at the Love Parade volt.

Fellépőnknek köszönhetően elég sok új antipatikus arc volt. Rövid fazonú fényes dzsekiből a mellkas kint, a nyakban rózsafüzér, aszimmetrikus vasalt haj és „lenézek mindenkit”. Na az ilyen gyerekektől vagyok teljesen készen, főleg akkor, amikor flegmán odaszólnak vagy megbökdösik a vállamat, hogy „csinájjad má’ azt a fotót”. Mostanában nem vagyok hajlandó meghallani az ilyen és hasonló mondatokat, úgyhogy megvárom, amíg azt mondják, hogy légyszives. Ha az emberek flegmák és lekezelőek, akkor ne várják azt, hogy mosolyogva azt mondjam, hogy persze, lefotózlak benneteket.

Azt is megállapítottam, hogy a Lovardába elég sok néma jár. Ők azok, akik csak mutogatni tudnak, beszélni nem. Mutogatnak magukra, majd a gépemre. Jobb esetben azonnal lefotózom őket, rosszabb esetben pedig elkezdek értetlenkedni. :D Ezzel ki lehet belőlük csalni, hogy úgy szóljanak hozzám, mint egy emberhez.

Egyébként rejtély számomra, hogy azoknak, akik minden héten ott vannak, miért kell minden egyes alkalommal 100 fotót csináltatni az összes haverral együtt és külön-külön. Ez mondjuk csak nekem jó, mert több képem lesz, de akkor sem értem. Ha valami nagyobb buliról vagy bálról van szó, akkor biztos én is szeretném, hogy legyen rólam kép, de ami minden héten van… na mindegy.

Jellemző, hogy akit már többször lefotóztam, az előbb-utóbb bejelöl iwiwen vagy facebookon. Nagyon tudom díjazni az ilyeneket. Akivel összehaverkodok, azzal oké, ismerjük egymást, de akinek néha a köszönés is nehezére esik, és fényképezőgép nélkül meg sem ismer, az csak ne jelölgessen. Ennyit az emberekről.

Mostanában...

2009-11-11T20:20:00.007+01:00

...elég sok tennivaló összejött, ezért hanyagoltam a blogot. Elkezdődött a gólyabálszezon, ezzel párhuzamosan néha újságba is fotózni kell és más jellegű munkám is akadt szerencsére.

A hétvégém elég zsúfolt volt, de nagyjából minden belefért, amit terveztem. Vasárnap délután focit akartam fotózni, de sajnos szakadt az eső, így nem mentem ki.

Délelőtt bokszot fotóztam. A hajdúszoboszlói Papp László Bokszakadémia és a Magyar Ökölvívó Szövetség rendezte a versenyt, ahol ifi kategóriában mérkőztek meg egymással a bajnoki címért a fiúk (és néhány lány is valami elmaradás miatt).

Nagyon szívélyes volt a szervező és így nem a ring szélén könyökölve, hanem közvetlenül a kötelek mellől fotózhattam.

Gellért

2009-10-31T22:21:00.008+01:00

Tesóm azt kérdezte, hogy minek fotózok le olyat, amiről már ezer kép van. A válaszom az volt, hogy azért, mert azokat nem én csináltam. :-) Ezt persze nem nagyképűségből mondtam, hanem azért, mert más úgy ránézni egy képre, hogy ott voltam és én fotóztam. A Gellért Hotelhez pedig még gyerekkori emlékek is kötődnek, szóval muszáj volt fotózni. :-)

Paul van Dyk hétvége

2009-10-27T16:56:00.003+01:00

Vasárnap hajnalban buli után a szálloda ajtajában ácsorogtunk, amikor jelzett az ébresztőm, amit még előző napra állítottam be. Talán életemben most először tudtam értékelni azt, hogy vissza kell állítani az órát. Nyertem plusz egy órát, hogy aludhassak.

A hétvégém program szempontjából meglehetősen sűrű volt. Szombat hajnalban indulás Budapestre, estig program és a nap fénypontja Paul van Dyk a Symában. Vasárnap kocsival haza Szoboszlóra, gyors ebéd, irány focimeccset fotózni, onnan pedig Mama születésnapjára. Este még fotóválogatás és szerkesztés, cikkírás… nem kellett esti mese, hogy elaludjak. :)

Paul van Dyk óriási volt, nagyon jól éreztem magam. Nekem a 2006-os és 2007-es buli utolsó fél órája jött be a legjobban, most is így volt. Egész este a Nothing but youra készültem, hogy mekkora flash lesz hallani… az is volt… libabőrös leszek egyből attól a zenétől. Előtte a Forbidden Fruitra ment az őrjöngés. Hatalmas volt.

Most szerencsére nem a buliból mentünk egyenesen a Nyugatiba, hanem egy szállodában töltöttük az éjszakát/hajnalt. Lementünk reggelizni, ahol jó reggelt helyett egyből Good Morninggal fogadtak. Szinte meglepődtek, hogy magyarul köszöntünk vissza. :) Indulás előtt még gyorsan lőttem pár képet, aztán irány haza. Nem lehet sehova elindulni fényképezőgép nélkül. :)

Ja és azt még meg kell jegyeznem, hogy nem szeretem az ilyen „csináljunk közös képet a dj-vel” (szakmai ártalom ugye), de PVD-vel ezt csak nem lehetett kihagyni. Még nincs a birtokomban a kép, de majd elkérem. :) Beleteszem abba a mappába, amelyikbe az a kép van ahol Westbam és Takkyu Ishino között állok. :D

képekkel jövök...:)

Kinder meglepetés - az igazi :)

2009-10-23T11:46:00.002+02:00

Szombat

2009-10-21T20:06:00.000+02:00

Kinder meglepetés :)

2009-10-18T15:41:00.001+02:00

Viktor Caffé

2009-10-17T20:42:00.002+02:00

Canon Caffé

2009-10-15T14:19:00.003+02:00

2009-10-13T15:28:00.001+02:00

„Korán jöttek idén az őszi szelek”- ahogy Gyagyás Tódi mondta a Gumimacikban. :-) Nem szeretem az őszt, a faleveleket, az esőt, a szelet és azt, hogy kabátot kell felvenni…

2009-10-07T20:23:00.000+02:00

A partyfotózásba bele lehet fásulni…

2009-10-06T20:32:00.003+02:00

Szegény tesóm a szomszéd szobában most hallja századjára...

Hullámtörők

2009-10-06T15:16:00.004+02:00

„Hogy mások élhessenek!” – ez az amerikai partiőrség vízimentőinek jelszava. Hivatásuk megmenteni másokat, akár a saját életük árán is. Ha valaki szereti a vizes, úszós akciófilmeket, akkor mindenképpen látnia kell a Hullámtörők (The Guardian) című 2006-os filmet. A legendás vízimentő, Ben Randall (Kevin Costner) egy bevetés során elveszíti egész csapatát, és a tragédia után áthelyezik egy szakiskolába, hogy az ország legjobb vízimentőit képezze ki. A jól felépített tanterv Ben érkezésével felborul, mert saját tanítási módszereit kívánja alkalmazni a kiképzés során. A csapat egyik tagja Jake Fischer (Ashton Kutcher), fiatal úszóbajnok, akinek eltökélt szándéka, hogy mindenkinél jobb legyen és minden rekordot megdöntsön.

A film két részre osztható. Az első rész a kiképzésről szól sok uszodában játszódó jelenettel, különböző embert próbáló feladatokkal. Aki gyenge és nem bírja, az mehet. A második rész pedig a drámai akcióról szól.

Nekem a legjobban az uszodás jelenetek tetszettek. Voltak különböző taposós feladatok, rögtön a legelső az volt, hogy egy órán keresztül kellett taposniuk a vízben, aki elmerült, az már csomagolhatott is. A kedvenc feladatom az volt, amikor párban dolgoztak, és a medence alján lévő téglát kellett a mélyülő medence egyik végéről a másikig eltolni úgy, hogy a két ember csak egyszerre mozgathatta a téglát és egyszerre csak egy ember mehetett fel egy levegővételre. Kipróbálnám, hogy mennyit bírok.

2009-10-05T15:27:00.005+02:00

Sportfotók még nem voltak a blogon... de majd most! :-)

23.

2009-10-04T21:40:00.002+02:00

Ez is megvolt ma... A tortákról annyit, hogy a nagyobbikat Anyukám sütötte (nagyon finom lett), a kisebbik pedig csak ránézésre torta, mert tulajdonképpen egy nagy minyon (olyan, ami tésztadarabokból van összegyúrva rummal meg kakaóval meg nem tudom mikkel, a lényeg, hogy nagyon finom, ez az egyik kedvencem és ezért kaptam ilyet is). Azt hiszem, hogy a héten nagyon sokat kell úsznom... :-)

Nigériai lányok

2009-10-04T13:19:00.005+02:00

Látom, hogy a gyerekfotók nem nagyon izgatnak benneteket... na majd akkor ezek! :D Lesz majd egy ilyen fiú kiadásban is. :) Október 1. egyébként Nigériában a Függetlenség Napja; a volt Brit gyarmat 1960-ban kiáltotta ki függetlenségét. A Debreceni Egyetemen tanuló diákok a Lovardában ünnepeltek.

2009-10-02T10:54:00.000+02:00

Viktor

2009-09-27T19:36:00.008+02:00

Katt a képre, ha nagyobb méretben szeretnéd látni!

Szakirodalom

2009-09-22T18:27:00.003+02:00

Régiségvásáron fotóztam... :)

LEGO (update)

2009-09-16T14:13:00.005+02:00

Animal Cannibals @ Campus party

2009-09-13T09:30:00.003+02:00

Szerintem őket még 10 év múlva sem fogja elfelejteni senki... :-)

Boldog boldog boldog születésnapot Juhász Laci! :-)

Koncert utáni gondolatok (update fotók)

2009-09-12T08:18:00.006+02:00

Tegnap este No Thanks és Anti Fitness Club koncertet fotóztam. Külön-külön is elég jó lett volna, de így 2:1-ben… csodás volt.

Azt sejtettem, hogy nem lesznek annyian, mint a szerdai Campus partyn, de arra nem gondoltam, hogy a színpad előtti első három sor lesz kb. az egész közönség. Az áltag életkor 12-13 év körül mozgott, többségben lányok, néhányan közülük tipikus emos arcok. Ők a képviselői az egyik olyan zenei szubkultúrának, akiket nem tudok megérteni. Érdekelne, hogy milyenek lehetnek az ilyen gyerekek szülei? Mert az oké, hogy sok metálos arcnak a szülei is metálosok, és még koncerteken is együtt nyomják, de 30-40 évvel ezelőtt még nem volt emo… szóval hogy lesz egy gyereknek ilyen hülye stílusa? Nem tudom... Bár tegnap odajött hozzám egy (vélhetően) anyuka, aki öltözet szempontjából eléggé beleolvadt a „tömegbe”. „Nincs véletlenül pótelemed?” Mondhattam volna, hogy van, de nem adok, de csak azt mondtam, hogy nincs… :-)

A közönség elemzése után jöhet a két zenekar. Nos a No Thanks még úgy ahogy elmegy… náluk azért normális arcok vannak. Az Anti Fitness Club viszont… tőlük először azt kérdezném meg, hogy „Esztek ti rendesen?” Szóval mindegyik tag lehet vagy 45 kg. Az ilyen ropifiúk milyen jól mutatnak répanadrágban, rövid pólóban, vasalt hajjal, piercing orrba-szájba, szétvarrt kar… csodálatos… Hol marad a férfiasság? Mert az ilyen fiúk nem férfiasak, sőt még csak nem is csak nőiesek… Az a baj, hogy egyre több ilyen fiú van. Nem feltétlenül ennyire szélsőségesek általában, mint ahogy Anti Fitnesses gyerekeket lefestettem az előbb, de bizonyos jegyek egyeznek. A héten Campus partyn is figyeltem, hogy mennyi ilyen „formafiú” van. Vasalt haj, ferdére vágott frufru, az ing vagy póló úgy van megoldva, hogy látszódjon az övcsat (ami dollár jel vagy kártyalapok), répanadrág és tornacipő. Legyen már valakinek egyénisége, és ami a legfontosabb, ha férfi, akkor úgy is nézzen már ki!

Gólyatábor

2009-09-09T18:25:00.002+02:00

Hétfőn egy kedves blogolvasó megemlítette, hogy hiányolja a gólyatáboros bejegyzést. Elkezdtem írni, de nem fejeztem be valamiért. A céges blogra viszont ma postoltam, szóval ott lehet nézelődni. :)

Záróra

2009-09-09T09:57:00.005+02:00

A tengerpart és záróra zenéje (szerintem nagyon szép) - a kettő összetartozik.

funny

2009-09-06T20:25:00.000+02:00

I <3 strand

2009-08-23T23:26:00.012+02:00

2009-08-23T23:24:00.000+02:00

Grillezés

2009-08-17T23:03:00.001+02:00

Egész nyáron grillpartyt akartam, a hétvégén végre megvolt. A husik mellett volt slambuc (ezt általában nem szokták tudni, hogy mi) is, amit Apa főzött bográcsban. Úgy gondoltam, hogy végigfotózom a hozzávalókat és a főzési folyamatot, de egy idő után sokkal izgalmasabbnak találtam a hússütést, így a gépet lecseréltem egy húsfogó csipeszre. Nagyszerű volt, nagyon élveztem… azok az illatok és ízek…. hmmmmm, nagyon finom volt minden.

Távolba révedő gyerekportrék

2009-08-17T22:43:00.002+02:00

Puszta, lovak, kultúra

2009-08-12T21:08:00.010+02:00

Idén rendezték kis városunkban a XXVIII. Kösely Kupa Lovasversenyt. A programot minden évben lovasfelvonulás előzi meg. A város főutcáján ilyenkor mazsorettesek, fúvószenekar, a lovasbandérium tagjai és csikósok vonulnak fel. Hintóval és szekérrel is érkeznek felvonulók. Idén a megszokott arcok mellett láthattunk korhű ruhába öltözött lovagokat, lovastornász kislányokat, western lovasokat valamint gólyalábas mutatványos fiatalokat.

2009-08-06T21:05:00.000+02:00

"Dudorogjunk" Da Hoolra! :D

Quimby

2009-08-06T13:36:00.010+02:00

Street life

2009-08-03T20:37:00.004+02:00

Campus fesztiválon lőttem ezeket a képeket. A harmadik a kedvencem.

2009-08-03T12:58:00.007+02:00

Már majdnem elfelejtkeztem róla, de csak nem... Istvántól kaptam:

"Ancsa: A fotóslány, avagy a két lábon járó baleseti gócpont. Najó nem szivatlak! :) "Egyébként" nagyon szép fotókat komponálsz, és köszönjük hogy megmutatod a blogodon a legszebbeket. Ezen kívül a partyfotózás hátteréről írt bejegyzéseidet is érdeklődéssel szoktam olvasni. Egyszer azt hiszem már majdnem találkozunk egy bulin (Menno De Jong @ Tabu talán?). Legközelebb csak összejön! :)"

Köszi! ;)

Campus Fesztivál 2009 beszámoló

2009-08-03T12:03:00.003+02:00

Az EFOTT és a Campus egymás után kicsit tömény volt, de Vajdyval pont azt beszéltük, hogy ha holnaptól megint fesztivált kellene fotózni, akkor simán benne lennénk

A helyszínről: A Campus fesztivált idén új helyszínen rendezték. A négy napos rendezvénynek a Nagyerdő adott otthont. A váltás szerintem jól sikerült, nekem legalábbis szimpatikusabb volt, mert nem kellett kikocsikázni a Vekeri tóhoz. A körülmények is kulturáltabbak voltak, nem volt hatalmas por, és a szombat délutáni kis eső után nem csúszkáltunk a sárban.

Az emberekről: Kerestük most is az átlagostól eltérő arcokat, de nem nagyon találtunk. Nem voltak furcsa hajak, idióta ruhák… EFOTTon nem nagyon találkoztam olyan emberrel, aki szándékosan takarta volna az arcát, hogy ne szerepeljen a képen, itt viszont ez elég jellemző volt. Na de mindegy, nem szoktam erőszakoskodni. Ha nem akarnak fotót, akkor nem… 10 mm-ből egyébként meg nehéz ”kibújni”. :-D

A zenéről: Mindenféle stílus jelen volt. Palotait és Collins & Behnamékat nem hallottam, mert 2 óra után voltak, akkor meg már csak ahhoz volt kedvem, hogy hazafele vegyem az irányt. Amit hallottam és tetszett, az a Brains, Neo és Quimby voltak. Rájöttem, hogy van a Depressziótól is fülsértőbb zene számomra. A nevüket nem jegyeztem meg, csak csináltam róluk pár képet és menekültem a helyszínről. Hosszú, raszta hajú fickó szinte mindegyik tag, a zenéjüket pedig úgy lehet a legjobban jellemezni, hogy artikulálatlan hörgés, ordibálás.

Külföldi fellépők is voltak idén a fesztiválon. A finn The Rasmus nagy durranásnak számított, bár őszintén szólva nekem egy számuk volt csak ismerős… Voltam a sajtótájékoztatójukon is, ami kb. úgy zajlott, hogy a különböző stábok időpontot kaptak, hogy ki mikor mehet be hozzájuk anyagot készíteni.

A munkáról: Szerencsére a két ”idegenlégiós” fotós (EFOTT óta fenyképész) munkatársunk most is szabaddá tudta tenni magát a fesztivál idejére, úgyhogy a felállás és a hangulat változatlan volt. :-) "This is the beginning of a beautiful friendship." :D

A legtöbbet most is a nagyszínpad környékén tevékenykedtem. A legnagyobb élmény megint a Quimby koncert fotózása volt. Már egy egész szép kis sorozatom van róluk.

Szeretek mindenhova felmászni, ahova csak lehet, mert magas helyekre nem engednek fel mindenkit és így csak nekem lesz onnan képem. A nagyszínpaddal szemben volt egy vezérlő, mellette pedig egy kb. 2,5-3 méter magas állványzat, ahol a koncertek közben a Duna Tv-nek volt fent egy operatőre. Éppen arra jártam, amikor a fickó mászott lefele. Gondoltam, hogy kihasználom az alkalmat és felpattanok én is oda. Felmenni viszonylag könnyű volt, mert fel tudtam húzni magam. Megcsináltam a képeket és azt néztem, hogy akkor most hogy fogok innen leszállni… segítséggel sikerült. :D Utolsó napon Tankcsapda koncert alatt ismét másztam… akkor a biztonsági őr srác szedett le úgy, hogy a nyakában ültem. Vicces volt. :D

Volt egy srác, aki egy nyereg nélküli MTB biciklivel ugratott asztalról fel-le (nem tudom nevén nevezni a tevékenységet). A fotós csapatunkból négyen kezdtük el egyszerre fotózni, aztán mondta a srác, hogy akkor feküdjek le és átugrat rajtam is. A legjobban először attól tartottam, hogy a fehér pólóm koszos lesz, de belementem a dologba. Nem mertem nézni, hogy pattog fölöttem, így inkább becsuktam a szemem. Egyszer mégis kinyitottam és mit látok? Az arcom felett kb. 3 centire van a pedál. Akkor már nem a pólóm érdekelt, csak az, hogy sértetlen fogsorral éljem túl a mutatványt. :-)

Képek is lesznek majd… addig is nézzétek a Campus Fotó blogot, oda már raktunk ki néhányat.

zooooom

2009-07-29T22:21:00.001+02:00

A Campus Fesztiválos beszámoló előtt még egy kis EFOTT… Ez a kép a Red Bull zenehangárban készült. Már kijelzőn is tetszett, de a legviccesebb dolgot monitoron vettük észre: majdnem a kép középpontjában megjelent Jézus. :D Nem kell túlmisztifikálni, csak egy pólóról van szó, de akkor is… :D Ja és Jézus mellett meg egy Guitar Hero, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni. :)

2009-07-27T14:26:00.002+02:00

Köszönöm szépen ezt a gyönyörű csokrot a ”fenyképész” uraknak! :D A képen nem látszik jól, de hatalmas… Nincs akkora vázánk itthon, amibe beleférne.